bootcut

Régóta mentegetem le a fotóit, tudtam, hogy egyszer fogok bejegyzést készíteni róla, mert annyira eredeti. Íme, Jane Birkin színésznő, akinek nagyszerű, de sokszor meghökkentő, szexi ruhatárából inspirálódhatsz a melegebb szezonra. Fedezd fel, hogy az egyszerűség is tud hatásos lenni, az olcsó is lehet trendi, és a vonzerőt néhány alap trükk segítségével elérheted.  Meglátod, Jane Birkinben… Tovább »

Zalatnay Sarolta hallatlanul népszerű énekesnő volt a szocializmusban. Sztárkultusz ugyan nem volt, de bálványok még lehettek és Zalatnay népszerűségét és példakép szerepét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy ’72-ben az Ifjúsági Magazin számaiban saját rovatot vezetett. Ebben a rovatban a hozzáérkező rajongói levelekre és kérésekre reagált, melyekből mellesleg kiderült, hogy mennyire update volt a kultúratrendek… Tovább »

Ki is az a Bob Fosse? A név, így önmagában nem annyira ismerős. De ha azt mondom, hogy Mindhalálig zene vagy Cabaret, akkor megvan;  Bob Fosse volt mindkét produkció rendezője és koreográfusa. Az előbbi esetében, önéletrajzi ihletésű filmről van szó, amit Cannesban Arany Pálmával jutalmaztak, a Cabaret-ért pedig Oscar eső hullott rá, nálunk is kedvelt… Tovább »

Rotschild Klára mesés divatbirodalmáról már sok mindent megírtak. Neve mindig a szocializmus luxusa kontextusban jelent meg. A Váci utcai szalon, a csodaszép manökenek, akiket csak Rotchild lányoknak emlegettek, a vásárlók névsorában feltűnő Gábor Zsazsa, Jovanka Tito, vagy a perzsa sah felesége olyan példák voltak, amelyek mind-mind a szocializmus legszebb emberarcát mutatták. A turistacsalogató üzlet zseniális… Tovább »

1974. április 6-án nyerte meg az ABBA, Waterloo című dalával az Eurovíziós Dalfesztivált. A svéd négyes óriási dolognak tartotta ezt, de hamar kiderült számukra, hogy ez még kevés a világszámhoz. Emellett, egy sor kellemetlen helyzetbe kerültek a fesztivál során és még daluk címe miatt is magyarázkodniuk kellett. A bejegyzés apropóját nem csak az ABBA eurovíziós… Tovább »

A mi modelljeink 4-5 évtizeddel ezelőtt nem képviselhettek nyugati nőtípusokat. De ha megnézzük, vannak közöttük olyanok, akik nagyon is jól reprezentálták a vasfüggönyön túli divatvilágot. Fotósok, divatszakemberek elbeszéléseiből tudjuk, egyesekre azt mondták, hogy külföldi arca van. Tekintetük, kisugárzásuk hasonló volt, mint világhíres kolléganőiknek, emelve ezzel az őket megmutató szocialista divatlapok színvonalát. Megmutatom ezeket a hazai… Tovább »

A szocializmus fontos építőeleme volt a besúgói hálózatok létrehozása. Az egypárti diktatúrában, a mindent egy kézben világában, az állampolgárok megfigyelése az örökké hatalomban érzés hamis biztonságát keltette. A címmel arra utaltam, hogy az állambiztonság mindenféle eszközökkel gyűjtötte az információkat, ha kellett embereik barátnak hazudták magukat, vagy szeretőnek, de akár a barátok és a szeretők is… Tovább »

Nézegetem a 70-es évek divatfotóit és rendre felbukkannak a népies motívumok. Hímzett blúzban pózolnak az ismert manökenek, a Pataki vagy a Safranek, de Karda Bea buggyos ujjú, földig érő ruháját is a paraszti kultúra ihlette. Az évtizedben hangsúlyos népművészeti trend, a lakberendezést, a használati tárgyakat sem kerülte el és egyéb kulturális területre is belopta magát…. Tovább »

A szocializmusban csak „leháztartásbelizett”, ma már, akár házi istennőnek is nevezhető, háztartási csodapraktikákat és az otthonteremtés művészetét ismerő nők (anyák és nagymamák) örök ruhadarabjává vált az otthonka. Népszerűsége a szocializmus szimbólumává tette, jóformán második bőr lett, létezését a poliészter forradalomnak köszönhetjük, része volt az egyenlősdi érzés kialakításában, ezek mellett más oka is van, amiért nem… Tovább »

A szocializmus 70-es évtizedében már szinte megszokottá vált, ha január, akkor emelkednek az árak.  Ezt vagy bejelentették vagy, ekkorra már azt is megszokták, hogy nem. Egy idő után pedig nem csak a január volt az áremelő hónap, akár augusztusban is megtörténhetett, hogy drágább lett a kávé. Időnként azért volt bérelmelés is, azt persze nyilvánossá tették,… Tovább »