{"version":"1.0","provider_name":"bootcut","provider_url":"https:\/\/bootcut.cafeblog.hu","author_name":"emka","author_url":"https:\/\/bootcut.cafeblog.hu\/author\/m_k_andrea\/","title":"N\u00e1lunk Nixon meg\u00faszn\u00e1","html":"

1974 augusztus\u00e1ban Richard Nixon \u2013 az amerikai eln\u00f6k\u00f6k k\u00f6z\u00fcl els\u0151k\u00e9nt \u2013 lemondott hivatal\u00e1r\u00f3l. Lek\u00f6sz\u00f6n\u00e9s\u00e9nek oka, a Watergate botr\u00e1ny n\u00e9ven ismertt\u00e9 v\u00e1lt eset, amely miatt v\u00e1laszt\u00f3i \u00e9s p\u00e1rtja megvont\u00e1k t\u0151le a bizalmat. A c\u00edmben sz\u00e1nd\u00e9kosan nem m\u00falt id\u0151t haszn\u00e1ltam, noha a t\u00f6rt\u00e9net t\u00f6bb mint 40 \u00e9ves, de m\u00e9g ilyen messzes\u00e9gb\u0151l is van \u00fczenete a ma v\u00e1laszt\u00f3polg\u00e1ra sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\r\n

\"\"<\/p>\r\n

Richard Nixont el\u0151sz\u00f6r 1968-ban, 55 \u00e9ves kor\u00e1ban, v\u00e1lasztott\u00e1k eln\u00f6kk\u00e9. Jav\u00e1ra \u00edrhat\u00f3k olyan nem kev\u00e9s \u00e9s nem jelent\u00e9ktelen dolgok, mint a szegreg\u00e1ci\u00f3 megsz\u00fcntet\u00e9se, a k\u00f6rnyezetv\u00e9delem, a r\u00e1kkutat\u00e1s t\u00e1mogat\u00e1sa. A hidegh\u00e1bor\u00fa alatt, 1972-ben els\u0151k\u00e9nt k\u00f6zeledett a Szovjetuni\u00f3hoz \u00e9s K\u00edn\u00e1hoz. Az el\u0151bbivel tet\u0151 al\u00e1 hozta a legkomolyabb fegyverellen\u0151rz\u00e9si meg\u00e1llapod\u00e1st 1973-ban \u00e9s m\u00e9g ebben az \u00e9vben a vietn\u00e1mi h\u00e1bor\u00fat is lez\u00e1rta. Sz\u00f3val egy\u00e1ltal\u00e1n nem \u00fagy t\u0171nt, hogy baj lenne vele. \u00c1m Nixon paranoi\u00e1ja, ellens\u00e9g felt\u00e9telez\u00e9se, hatalomm\u00e1mora rossz tippet adott neki, amikor politikai ellenfelei kiszor\u00edt\u00e1s\u00e1ra a t\u00f6rv\u00e9nytelens\u00e9gt\u0151l sem riadt vissza.<\/p>\r\n

\"\"<\/p>\r\n

1972. j\u00fanius 17-\u00e9n, a Watergate \u00e9p\u00fclet biztons\u00e1gi \u0151re bet\u00f6r\u00e9st jelentett a rend\u0151rs\u00e9gen. De a h\u00edr nem igaz\u00e1n \u00e9rte el az ingerk\u00fcsz\u00f6b\u00f6t, mindaddig, am\u00edg a Washington Post<\/a> k\u00e9t \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3ja, Bob Woodward \u00e9s Carl Bernstein elevenen tartotta a sztorit azzal, hogy oknyomoz\u00f3 cikksorozatot ind\u00edtott a val\u00f3s\u00e1g felt\u00e1r\u00e1s\u00e1ra. Ebben egy M\u00e9ly Torok nev\u0171 inform\u00e1tor seg\u00edtett nekik. Kider\u00fclt, hogy a Demokrata P\u00e1rt irod\u00e1j\u00e1ba eleg\u00e1ns, \u00f6lt\u00f6ny\u00f6s bet\u00f6r\u0151k hatoltak be, akiket miut\u00e1n elfogtak, n\u00e9h\u00e1ny \u00f3r\u00e1val k\u00e9s\u0151bb, neves \u00fcgyv\u00e9dek k\u00f6zbenj\u00e1r\u00e1s\u00e1ra engedtek szabadon. Azt\u00e1n az is napvil\u00e1gra ker\u00fclt, hogy a bet\u00f6r\u00e9s c\u00e9lja az volt, hogy a demokrat\u00e1k irod\u00e1iban lehallgat\u00f3 k\u00e9sz\u00fcl\u00e9keket helyezzenek el. \u00c9rtes\u00fclhettek az olvas\u00f3k arr\u00f3l, hogy furam\u00f3d belekeveredtek az \u00fcgybe a Republik\u00e1nus P\u00e1rt els\u0151 emberei. Egyre ink\u00e1bb nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt, a sz\u00e1lak a Feh\u00e9r H\u00e1zhoz vezettek. Nixon persze \u00fagy tett, mintha nem, \u00e9s elrendelt egy \u00fajabb nyomoz\u00e1st. A tiszta lelkiismeret egyesekn\u00e9l t\u00f6bbet nyomott a latban, mint a hatalom, no meg persze nem volt egyszer\u0171 a sajt\u00f3 \u00e1ltal felt\u00fczelt k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny nyom\u00e1sa alatt \u00e9lni, \u00edgy v\u00e9g\u00fcl nyilv\u00e1noss\u00e1gra ker\u00fcltek a \"\"mocskos r\u00e9szletek. P\u00e9ld\u00e1ul az, hogy igen, Nixon tudott r\u00f3la, bebizonyosodott a politikai fels\u0151 k\u00f6r\u00f6k, az eln\u00f6k \u00e9rintetts\u00e9ge. El\u0151ker\u00fcltek magn\u00f3szalagok, melyek a Feh\u00e9r H\u00e1zban lezajlott k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 mag\u00e1nbesz\u00e9lget\u00e9seket r\u00f6gz\u00edtett\u00e9k. Ebb\u0151l akkor megtudhatta a nyilv\u00e1noss\u00e1g, hogy a 72-es eln\u00f6kv\u00e1laszt\u00e1si kamp\u00e1nynak t\u00f6rv\u00e9nytelen volt a finansz\u00edroz\u00e1sa, azt is, hogy a Feh\u00e9r H\u00e1zon bel\u00fcl egy illeg\u00e1lis h\u00edrszerz\u0151 szervezet m\u0171k\u00f6dik, Nixon\u00e9k maffi\u00e1t teremtettek, l\u00e9teztek ellens\u00e9glist\u00e1k. Az amerikaiak feltett\u00e9k a k\u00e9rd\u00e9st, hogy az eln\u00f6k\u00fck a jog \u00e9s a t\u00f6rv\u00e9ny felett \u00e1ll? \u00c9s ezt t\u0171ri az orsz\u00e1g? Az eln\u00f6k v\u00e1d al\u00e1 ker\u00fclt, majd 1974. augusztus 8-\u00e1n beadta felmond\u00e1s\u00e1t. Emberei b\u00f6rt\u00f6nbe mentek. A magn\u00f3szalagok tartalmai ma m\u00e1r teljess\u00e9ggel el\u00e9rhet\u0151k a nyilv\u00e1noss\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra. Err\u0151l sz\u00f3l, a Nixon saj\u00e1t szavai t\u00fckr\u00e9ben <\/em>c\u00edm\u0171 dokumentumfilm. A szalagon 1971 \u00e9s 1973 k\u00f6z\u00f6tt elhangzott mag\u00e1nbesz\u00e9lget\u00e9seket r\u00f6gz\u00edtettek p\u00e9ld\u00e1ul a vietn\u00e1mi h\u00e1bor\u00far\u00f3l a Pentagon Pap\u00edrokr\u00f3l, \u00e9s Nixon nem \u00e9ppen szalonk\u00e9pes kijelent\u00e9seir\u0151l, amit a n\u0151kr\u0151l, feket\u00e9kr\u0151l, zsid\u00f3kr\u00f3l fogalmazott meg.<\/p>\r\n

\"\"<\/p>\r\n

A Washington Post sz\u00e1m\u00e1ra, miut\u00e1n a Pentagon iratokat nyilv\u00e1noss\u00e1gra hozt\u00e1k, m\u00e1r egy\u00e9rtelm\u0171en nem okozhatott dilemm\u00e1t a k\u00f6zl\u00e9s vagy hallgat\u00e1s k\u00e9rd\u00e9se. Woodward \u00e9s Bernstein \u00faj fejezetet nyitott az \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00e1sban, bebizony\u00edtott\u00e1k, hogy a szabadsajt\u00f3 olyan, mint egy \u0151rkutya, ez megv\u00e1ltoztatta a h\u00edrm\u00e9dia \u00e9s a vezet\u0151k viszony\u00e1t. Mellesleg megjegyzem, egyik\u00fck republik\u00e1nus szimpatiz\u00e1ns volt. Ha Nixon esete a 70-es \u00e9vek Magyarorsz\u00e1g\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nik, szinte biztosan meg\u00fassza, hiszen nyilv\u00e1noss\u00e1gra sem hozhatta volna a sajt\u00f3. De ha m\u00e9gis, akkor valami hasonl\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nhetett volna, mint a Szovjetuni\u00f3ban: az eln\u00f6k t\u00e1mogat\u00e1sa \u00e9s kitart\u00e1sra buzd\u00edt\u00e1sa. Ezt Brezsenyev \u00fczente Nixonnak, ugyanis aggodalommal figyelte a botr\u00e1ny dagad\u00e1s\u00e1t, mert att\u00f3l tartott, hogy ez rossz hat\u00e1ssal lesz az amerikai-orosz kapcsolatokra. Eltelt t\u00f6bb mint 40 \u00e9v, ma, n\u00e1lunk, egy (\u00fajra) fel\u00fclr\u0151l ir\u00e1ny\u00edtott, megosztotts\u00e1gra t\u00f6rekv\u0151 p\u00e1rtokr\u00e1ci\u00e1ban, hi\u00e1ba \u00edrn\u00e1 meg a sajt\u00f3, (meglehet) Nixon m\u00e9gis meg\u00faszn\u00e1. Hagyn\u00e1nk? A Washington Post \u00e9s az amerikai k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny t\u00f6bb mint n\u00e9gy \u00e9vtizeddel ezel\u0151tt nem hagyta, mert tudt\u00e1k, hogy a t\u00f6rv\u00e9ny el\u0151tt mindenki egyenl\u0151 \u00e9s a k\u00f6zhivatal a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g bizalm\u00e1t jelenti. Lesz alkalmunk, hogy eld\u00f6nts\u00fck, ki az, aki majd politikai vezet\u0151k\u00e9nt ugyan\u00edgy gondolja.<\/p>\r\n

\"\"<\/p>\r\n

 <\/p>","type":"rich"}