Négy olyan színésznőt választottam, akik nem csak megformálandó karakterük stílusát másolták, hanem személyiségüket is kifogástalanul vették magukra. Szerepe kapcsán Rose Byrne nagyon ügyelt, hogy ne legyen karikatúra, Sienna Miller pedig arra, hogy a valóságban ne legyen ugyanolyan elveszett,Cate Blanchett a magányosságot hangsúlyozta, Kristen Stewart pedig a stílusikon szerepet. Mindannyian olyan 60-as, 70-es évekbeli megmondó lányok, asszonyok bőrébe és ruháiba bújtak, akik a korszak szellemiségének átformálóivá váltak. Íme két mozi és egy sorozat az időszak kulturális forradalmairól, érdekességek és vélemények a történetekről és a szerepekről.
Sienna Miller – Edie Sedgwick
Sienna Miller átváltozása olyan sikeres, hogy amikor nézzük a Factory Girl című mozit már nem vagyunk benne biztosak, hogy nem –e Edie Sedgwicket látjuk. Sienna tökéletes Edie minden gesztusában, minden porcikájában. Egyébként is rendelkezik valami 60-as évek-féle kisugárzással, angolos szépség, chelsea stílussal, nem véletlen, hogy más, ebből az időszakból való filmben is játszott (Hitchcock) és színdarabban is szerepelt már.
A film
A Factory Girl (itthon: Hullócsillag) című film 2006-ban készült és ugyan nem lett kasszasiker mégis jó kis mozi Andy Warhol kedvenc sztárjáról, Edie Sedgwickről. Róla már korábban írtam, ő egyike a korszak trendjeit meghatározó nőknek, akire a divatcsinálók is felfigyeltek. Ebben a filmben kiderül, hogyan került a hírnév közelébe és hogyan veszítette el a dicsőséget. A háttér New York underground szcénája és a Gyár, azaz a Factory, ahol megnézhetjük hogyan dolgozott Andy Warhol. A művészeti főiskolát végzett, dúsgazdag kaliforniai családból érkezett Edie, a szemeszterek alatt csak messziről csodálta Warholt, álmában sem gondolta volna, hogy a múzsája lesz. Aztán Warhol, a művészet üzenetének újragondolásában, elsőrendű nyersanyagává tette. És noha ebben a társaságban merül el a drogok világában, mégsem a bohém közeg hatása, hanem Warhol előtti életének sorozatos tragédiái vezettek el bukásához.
Érdekesség
Feltűnik a filmben egy Bill nevű zenész fickó, aki csak azokat nem emlékezteti Bob Dylanre, akik nem tudják ki ő. Lett is ebből elég baja Dylannek. Azzal vádolta a filmkészítőket, hogy a történet azt sugalmazza, Edie Sedgwick, beteljesületlen szerelmük miatt vált a kábítószer rabjává, kiábrándultságának kezelésére.
A valóságban Edie, Dylan és Dylan koncertmenedzsere még azelőtt találkoztak, hogy Edie Warholt megismerte volna. Edie és a koncertmenedzser között románc szövődött, és később, ekkor már Warholnál filmezett, Bob Dylan és menedzsere arra akarták rávenni, hogy készítsen egy közös filmet Dylannel. Edie meglehet szerette volna, ha történik valami közte és Dylan között, de ennek semmi köze halálához. Az pedig tény, hogy Dylan, Leopard-Skin Pill-Box Hat, Just Like A Woman, valamint Like A Rolling Stone című dalait Edie inspirálta.
Sienna a filmről
A szerep megformálása tökéletesre sikeredett, de a valóságban Sienna távol áll ettől.
„Edie önpusztító volt, aki menekült a múltja elől. Velem ez soha nem történt volna meg, az én szüleim megértőek voltak és biztos hátteret nyújtottak nekem”
Bob Dylan vádjaira pedig azt válaszolta, igaz, hogy egyik szereplőben felismerhető Bob Dylan, de azért mert sok színész valódi személyekből építi fel a karaktert. A pletykákhoz pedig hozzáfűzte, hogy vannak, akik azt állítják, hogy Edie és Bob lefeküdtek, mások pedig azt, hogy nem. Edie egyik bátyja szerint a húga nagyon oda volt Dylanért.
Cate Blanchett – Mrs Schlafly
Cate Blanchet nem egy trendcsinálót, hanem egy 40-es háziasszonyt alakított, aki mögé felsorakoztak a női egyenjogúság ellen harcoló szomszédasszonyok. Mrs Phyllis Schlafly figuráját az ausztrál színésznő a Mrs. America című sorozatban formálta meg, melyben rögtön az elején kiderül, hogy az Illionis államban élő főhősnő nem olyan otthonülő, kötögető háziasszony volt ám, hanem ügyvéd férje mellett aktívan politizáló véleményvezér.
A sorozat
A 70-es években lezajlott feminizmus második hullámának rövid sztorija. A feministák, az ERA (Equal Rights Amendment) vagyis az egyenlő bánásmód törvénybe iktatásáért lobbiztak, természetesen nem kevés ellenállással szemben. A női egyenjogúsági mozgalom ellenlábasaként vált ismertté Mrs Phyllis Schafly, aki ezt megelőzően már aktívan politizált. Az 50-es években a kommunisták ellen lépett fel, férjével segítették a Cardinal Mindszenty Foundation-t, később pedig mivel a Washingtoni Egyetemen lőfegyver tesztelőként végzett, élénken beleállt a fegyverkezési verseny körüli vitákba. A republikánus Schlafly a 60-as években egy könyvet írt Goldwaterről, aki Johnson ellenében indult, ám hiába, mert Johnson elsöprő győzelemmel nyert. Ezek után Phyllis kicsit mellőzötté vált pártjában, de hogy ne legyen tétlen, megtalálták azzal a feladattal, hogy indítson ellenkampányt a női egyenjogúsággal szemben. Ekkor hírlevelében megírja azt a cikket, melynek címe: Ami a rossz az egyenlő bánásmódban.
Érdekesség
Phyllis Schlafly mindamellett, hogy aktívan részt vett a közéletben tetőtől talpig háziasszonynak érezte magát, aki az erkölcs világbajnoka és mélyen vallásos. Hat gyermeke volt, igaz nevelőnő segítette, háztartását pedig fekete nők vezették, amire neki a politikai karrier mellett nem volt ideje. El is terjedt róla, hogy legfeministább anti-feminista, furcsamód pontosan azt a szabadságot képviselte, ami ellen kampányolt. Az a fajta háziasszony volt, aki soha nem viselt volna otthonkát. Úgyhogy eleinte nem is érdekelte ez a női egyenlősdi téma. Nem értette mi ez a nagy felhajtás körülötte, úgy gondolta, ennél nagyobb hatású ügyek is vannak. Sőt ártatlannak és még a nők megsegítésének is vélte. Hirtelen pálfordulása annak köszönhető, hogy a politikai szereplés lehetőségét látta benne. Hírlevelei miatt nagyon értékes levelezési listával rendelkezett, amely minden politikai párt álma. Amikor az ERA kampány lefutott, Phyllis Reagan megválasztása mellett lobbizott. Úgy vélte, ezért pozíciót szerezhet a majdani kormányban. Ám Reagannak is csak Schlaffly értékes listáira volt szüksége. Utoljára Trump ügyében hallatta a hangját. Nyilvánosan kiállt a milliomos elnökjelöltsége mellett, de megválasztását nem érhette meg. Phyllis hírlevelét 50 éven át kiadta.
Cate Blanchett a karakterről
„Érdekes, hogy Phyllis Schlafly egy Jean D’Arc volt a követőinek, akit csodáltak, de még sem volt egy közeli barátja sem. Ez persze lehet a személye miatt is, de elképzelhető, hogy nem maradt ideje erre sem. Míg a feministák egy csapat voltak, addig ő magányos maradt. Hírlevelei is nagyon érdekesek, de tulajdonképpen magányosak.”
Rose Byrne – Gloria Steinem
A Mrs America sorozatban felbukkan egy másik jelentős figura is, Gloria Steinem, aki a 70-es évek egyenjogúságot követelő lányainak, asszonyainak volt az iránytűje. Neve szinte összeforrt a feminizmussal és még ma, az események után közel 50 évvel is nagy befolyással bír. Kevés ilyen politikai szereplő van a világon. Gloria egyszerre volt félelmetes és izgalmas, követhető celeb és komoly, megközelíthetetlen véleményvezér. Ms nevű magazinja ma is megjelenik, igaz, már nem az alapító szerkeszti.
A szerep
Gloria Steinem figuráját Rose Byrne ausztrál színésznőre osztották, aki a kezdet kezdetén már látta, hogy ez nem kis falat. Sőt bepánikolt és az elutasításon gondolkodott, mert hirtelen nem volt ötlete, hogyan formálhatna meg olyan nőt, aki egy ikon, ráadásul félelmetes. A forgatókönyvírók személyesen nem beszéltek Steinemmel. Könyvek, újságok, magazinok, fotók, archív anyagok segítségével alakítottak ki egy Steinem replikát. Rose Byrne pedig úgy belerázódott ebbe a szerepbe, hogy ausztrál akcentusát elrejtve átvette Gloria közép-nyugatias, vontatott beszédét, amelynek legérdekesebb és legvonzóbb jellemvonása a nyers elegancia és a csendes erő.
Érdekesség
Gloria Steinem híres arról, hogy bárhol képes elaludni. Azt tartották róla, túl csinos a politikához. Igaz, hogy ezt viszont jól tudta kamatoztatni a nyilvánosság előtt, imádta a média. Középen elválasztott haja, hatalmas, színes szemüvegei ikonikussá váltak. Rose a teljes átalakuláshoz felvette ezeket a nagyon markáns Steinem jegyeket, ügyelve arra, hogy ne karikatúra legyen, hanem hiteles és trendi. Steinem, hosszú tincseivel úgy takarta széles arcát, hogy a szemüvegének szárai mögé húzta be haját. Ezt a trükköt nagyon látványosan a színésznő is alkalmazza. Gloria stílusához a már említett száraz, ironikus hanglejtése mellé hozzátartoznak karján himbálódzó táskái is. Ezeken kívül övé az a megvetés is, amit még mindig megkap a konzervatívok részéről, akik úgy gondolják, hogy a feminizmus valami olyan, ami leértékeli a nemzetet. Nem csoda, hogy az egyenlő bánásmód még mindig nem lefutott téma.
Rose Gloria Steinemről
„Ő a mozgalomnak élt, elhívása volt, rengeteget kutatott ennek érdekében, ami engem komolyan meglepett. Fogalmam sem volt róla, hogy min ment keresztül, amikor támadták: a saját feminista társai, a média, a férfiak. Elképesztő volt, ahogy gyakorlatilag szétszedték”.
Kristen Stewart – Joan Jett
Jellemükben nagyon úgy tűnik hasonlók. Kristent megtalálják ezek a szerepek, már korábban is alakított lázadót, például Kerouac: Úton című könyvéből adaptált filmben volt szabadszellemű nő. A rockercsajok című moziban egy újabb outsider figura az övé, a The Runways alapítójának Joan Jettnek és az első női rockzenekarnak a történetében.
A film
A film cselekménye röviden, egy különc lány rockbandát szervez, ám ehhez meg kell találnia azt a menedzsert is, aki se nem nézi hülyének, se nem használja ki, hanem ütős dolognak találja ötletét. Megszületik a The Runways, akkor még nagyon unikumnak számító lány rockcsapat. Turné, bulik, szerek, fiúk, médiafelhajtás, ahogy lenni szokott és persze sok-sok zene. Joan Jett azt mondta egy interjúban, hogy egy lány nem azért nem játszhatott rock’n’roll zenekarban, mert nem tudott volna gitár virtuóz lenni, hanem azért mert a rock’n’roll szexuális töltetű zene, ilyet régebben, lányok nem játszhattak.
Érdekesség
Joan Jett hiába próbálkozott dalaival a kiadóknál, eleinte sorra visszautasították. Többek között az I Love Rock’n’Roll című dala sem talált szimpatizánsokra. (Nem tudták miről vagy kiről maradtak le). Joannak kicsi kora óta azt mondogatták a szülei, hogy az legyen, ami lenni akar. Ezt ő meg is fogadta. Feketére festett haj, bőrszerelés, szakadt ruhák, akkoriban nem így néztek ki a lányok. Amikor bejött a punk, egyre elterjedtebbé vált, és tulajdonképpen több lett, mint kinézet így el is nevezte a punklányokat post-Runways-nak. Ő pedig a punk előfutára, főleg amikor ilyen nyilatkozatokat tesz:
„Nem szeretem, ha olyanra mondják, hogy ne csináljam, amit én simán megtehetek. Ez egy olyan dolog volt, amiért harcolni akartam.”
Kristen Stewart Joan Jettről
Kristen azt mondta, hogy nagy hatással volt rá a The Runways és a rock’n’roll alapozta meg a stílusát, Joan Jett pedig a stílusikonja lett. Joan Jett ma már nem csak rock’n’roll sztár, hanem LMBT ikon is. Kristen Stewart követhetetlen szerelmi élete miatt is a nyomában van.