1974. április 6-án nyerte meg az ABBA, Waterloo című dalával az Eurovíziós Dalfesztivált. A svéd négyes óriási dolognak tartotta ezt, de hamar kiderült számukra, hogy ez még kevés a világszámhoz. Emellett, egy sor kellemetlen helyzetbe kerültek a fesztivál során és még daluk címe miatt is magyarázkodniuk kellett. A bejegyzés apropóját nem csak az ABBA eurovíziós fellépésének közelgő évfordulója adta, hanem az is, hogy idén elmarad a rendezvény, ezért összeszedtem a rövid történetét annak, ami fontos szereplést jelentett a svéd csapat számára.
A sztorihoz hozzátartozik, hogy az ABBA tagjainak nem ez volt az első eurovíziós próbálkozása. 1968-ban Agnetha egyik dalát utasították el az előválogatón, Benny és Björn pedig még csak dalszerzőként próbálkozott 1969-ben és 1972-ben, de sikertelenül. Némi vigasz, hogy Björn Hey Clown című dala versenyezhetett ’69-ben.
Az 1974-es dalfesztiválra, melyet az angliai Brightonban rendeztek meg, Björn és Benny alkotott egy igazán gyors és pörgős számot. Az eredetileg Honey pie-nak keresztelt dal, végül Waterloo címmel, a svédországi előválogatón telitalálat lett. Stikkan Anderson, az ABBA menedzsere még azért is sokat tett, hogy az angol rádiók többet játsszák a Waterloo-t, mint Olivia Newton-John Long live love című eurovíziós dalát.
Brightonban, a helyszíni próbák során, gondok voltak a hangerővel. Az angol hangtechnikusok túl rockosnak találták az ABBA felvételt, így nem akarták felhangosítani, ez viszont azt eredményezte, hogy az élőhang és a zenei aláfestés nem volt összhangban. Nem könnyen, de végül sikerült kiigazítani a hibát. Agnetha szerint, a Waterloo volt a legsilányabb számuk, így ő mindenkit esélyesebbnek talált a győzelemre az ABBÁ-nál. Frida a próbák szünetében intenzív angol és francia nyelvtanfolyamra készült, amit a verseny idején kezdett el. Björnt idegesítette a szűk fellépő ruhája, mert nem tudott benne leülni, Benny pedig a súlyával cikizte, 140 kg-ot nyomott akkor, nem csoda, hogy szűk volt ez a ruha.
Lehet, hogy Björn kicsit szenvedett miatta, de egyébként, az együttes ruházata egészen más volt, mint a többi versenyző által viselt estélyi ruhák és jó szabású öltönyök. Ahogy színpadra léptek és belecsaptak a húrokba, érezhetően, rögtön maguk mögött tudhatták a közönség támogatását, 2 perc 46 másodperc alatt, alaposan felrázták a versenyt a Waterloo-val, sőt meglepetésükre, meg is nyerték az 1974-es Eurovíziós Dalfesztivált. A díjkiosztó során jött az újabb baki. Bennyt és Björnt a biztonsági őrök nem akarták felengedni a színpadra, mert a öltözékük alapján nem gondolták, hogy ők a zeneszerzők. Míg Björn birkózott velük, addig Bennynek sikerült valahogy kimenekülni a közönség elé.
Hatalmas volt az öröm, mert mindig az volt a vágyuk, hogy a popzene hazájában, Angliában egyik lemezük majd első lesz. De az örömben vegyült egy kis üröm is. A svéd újságírók megrohamozták őket és arról faggatták a csapatot, hogy, hogyan tudnak olyan eseményről énekelni, ami negyvenezer ember halálát okozta. A menedzserük magán kívül volt, azt válaszolta, mielőtt kérdeznek, olvassák el a dalszöveget és ne nézzék őket olyan idiótának, hogy a waterloo-i mészárlásról énekelnek.
Az ABBÁ-nak azzal is szembe kellett nézni, hogy az Eurovíziós Dalfesztivál megnyerése nem belépő volt a világ nagy zenei színpadára, hanem inkább egy stigma. A 70-es években és azelőtt évekig, a fesztivál nem volt más, mint egy nevetséges, one-hit-wonder gyűjtő rendezvény. Angliában például a győztes kapott egy slágert utána pedig elvárták, hogy tűnjön el a süllyesztőben. Az ABBA ennek tudatában Svédországba visszatérve már alig foglalkozott a győzelemmel. A lányok a szólólemezeiken dolgoztak, a fiúk producerkedtek, illetve régi zenekaraik dalait készítették. Az ABBA neve a Waterloo-val és az eurovíziós győzelemmel vált nemzetközileg ismertté, de az igazi áttörést az 1975-ös ausztráliai turnéjuk hozta meg.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: