A közel ötven évvel ezelőtti építészeti stílus időnként felüti a fejét, újra divatba jön. Talán azért, mert a korszak építészeti trendje, az egyszerű, letisztult külső, a forma, az anyagválasztás illik a technológia uralta világunkhoz. A 60-as, 70-es években kiváltották a wow! érzést, a kocka alakú, lapos tetejű építmények, a geometriai formák. Mai szemmel nézve, egyesek számára érdektelen és szürke, akit viszont nem riaszt és simán elképzelné magának a korszak modern nyaralóját, itt van néhány ötlet, némi kulturális körettel.
Még jelen van a futurizmus
Ötven évvel ezelőtt, ha végig sétáltunk az utcákon a belvárosokban, a városszéleken vagy a nyaralóövezetekben már nagyon más típusú házakat építettek, mint korábban. A szocializmus a modernséget hirdette, azt, hogy jobb, szebb, újítóbb, mint a kapitalizmus, élhetőségét az építészetben is meg akarta mutatni. Beton, fém, üveg jellemezte az ekkor készült házakat és az előző évtizedből itt maradt a futurizmus. Nyugaton a 60-as és 70-es évek addig nem tapasztalt, progresszív társadalmi változásokat hoztak. A hippik a szerelmet hirdették, az LGBT közösség megrendezhette az első meleg felszabadítási napot, megtörtént a Holdra szállás, energiakrízis, gazdasági recesszió, ne gondoljuk, hogy ezek érintetlenül hagyták az építészeti kreativitást, vagy az építmények külalakját. De az évtized a 20-as, 30-as éveket is utánozta, épületeinek előképe a Bauhaus, a holland De Stijl, az orosz konstruktivizmus vagy Le Courbisier művei.
Franciaország
Svájc
Ne felejtsük megemlíteni a Magyarországról elvándorolt Breuer Marcellt sem, aki világhírűvé vált nem csak formatervezőként, hanem építészként is. Ezt az épületet az IBM-nek tervezte Franciaországban
Itthon a városrészek átrajzolása népgazdasági célokat szolgált. Ezerrel fejlesztették a települések turisztikai vonzerejét, mire a nép észbekapott, már egy másik Budapestre ébredt. Nálunk az építészet a hatalmat szolgálta ki, központilag döntöttek, termelői tevékenységként kezelték, nem minősült művészetnek. Csak is azt nézték, hogy gazdaságos, funkcionális vagy strukturális-e. Ezek azok a formák, melyeket ma csakúgy ” leszocreálozunk”. Elméletileg helytelenül, de gyakorlatilag belefér. Egy kicsit olyan ez, mint amikor mi a vinyl hanglemezt bakelitnek hívjuk. Tágabb értelemben szocreál, mivel mi egy korszakot jelölünk vele, minden olyat, ami a szocializmus alatt épült. De jó, ha tudjuk, a szocreál valójában nem takar építészeti stílust, ideológiát annál inkább. Lényege az absztrakt elvetése, az érthető emberábrázolás, amelyet a dolgozó osztályok életét bemutató domborművek, szobrok monumentális, heroikus jelleggel ruháztak fel.
Ha vetünk egy pillantást Farkas Tibor és Polónyi Károly munkáira, vagy ha megnézzük, a Tihanyi Révet, a badacsonyi Tátika étteremet, a Hotel Tihanyt és más ugyanilyen stílusban készült épületeket, például a Déli pályaudvart, látnunk kell, hogy a nemzetközi mezőnyben is megállták a helyüket, a nyugat felé nyitás volt a céljuk. Farkas Tibor balatoni regionális tervét világviszonylatban díjakkal értékelték az építészeti megmérettetéseken. Itt érdemes megjegyezni, hogy a szakemberek azt szerették volna ha, a Balaton partján, nem csak a közösségi épületek, szállodák, hanem a magánnyaralók is ugyanilyen igényesen néznek ki. Ám ebben nem tudtak kellőképpen fellépni. A stílusprularizmus, a szegényes kulturálatlan megoldások annak köszönhetők, hogy helyi kőművesek, kisiparos vállalkozók tervezték vagy maga a hozzá nem értő tulajdonos. A házban csak meghúzódni szeretnénk! – mondták, így sok esetben nem az igényesség ért célt.
Tihany Rév
Badacsony Tátika étterem
Hotel Tihany
Déli pályaudvar
Annak ellenére, hogy a 60-as, 70-es évek Magyarországa sorra produkálta a nemzetközi színvonalú épületeket, meglehet, sokan ma azért nem értékelik, mert egy politikai korszakkal azonosítják, és így az eziránti érzelmek érvényesülnek. Aki viszont úgy gondolja, hogy passzolna hozzá egy közel 50 évvel ezelőtti nyaraló, vagy egyszerűen csak ismereteket akar erről gyűjteni, annak érdemes belelapozni Callmeyer Ferenc és Rojkó Ervin: Hétvégi házak-nyaralók című 1972-ben megjelent könyvébe. A szerzők szerint a lakáskultúra fejlődése és az életszínvonal emelkedése hívta életre a városból a természeti környezetbe menekülés életformáját. Ennek két változata volt ekkor trend; a kemping és a hétvégi ház vagy nyaraló. A könyvben 71 hazai és külföldi nyaralót mutatnak be, alaprajzzal, fényképekkel, bő ismeretekkel. Retrorajongóknak igazi csemege.
Típusterv balatoni nyaralóra
Farkas Tibor típusterve
(Képek forrása: Fortepan, egykor.hu, Pinterest)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: