Tizenöt évvel a megjelenése után akadt a kezembe, a Kraftwerk 1977-es Trans Europe Express című albuma. A címadó dalban volt az a sor, hogy „meet Iggy Pop and David Bowie”. Akkoriban ezt úgy értelmeztem, hogy velük kell találkozni, és elgondolkodtam, hogy vajon miért. Azt sejtettem, hogy nem csak azért kerültek bele a dalba, hogy kijöjjön a rím. Később már világossá vált, hogy a kor két meghatározó zenei zsenijeiről volt szó, és ez a két bohém alak társ volt az alkotásban is. Ebben a bejegyzésben Bowiék nem csak azért főszereplők, mert a mai napig érezhető a hatásuk, hanem azért is, mert tudtukon kívül, egy akkor már kitörni készülő kulturális forradalom (a punk) előhírnökei voltak. Ez az írás egyben a punkról szóló sorozat első része is.
Berlinben
Bowie is volt szépfiú
Ők ketten egy bárban találkoztak New York-ban és egy interjúban elmesélték, ott az volt a közös bennük, hogy senki sem ismerte fel őket. Pedig addigra már mindketten új definíciót adtak a sztár fogalmának. Az amerikai Iggy, eredeti nevét (James Jewell Osterberg) akkor változtatta meg, amikor elhagyta Iguanas nevű együttesét. Megalapította a Stooges-t és koncertjein olyan mutatványokat rendezett, amelyet még nem látott a nagyérdemű.
Iggy egy akrobata
Meztelen felsőteste olajjal csillogóra kenve, mindenféle fura pózokban, rángásokban valósággal sokkolta a közönséget. Egy szemtanú szerint, Iggy úgy ugrált és mozgott, mint akinek görcsei vannak. Kevesen tudják, hogy az énekest a Doors frontembere, Jim Morrison ihlette meg, őt gondolta újra koreográfiájában. Iggy viszont az öncsonkítástól sem riadt vissza, koncertjeinek hangulatára így emlékszik:
“Néha szó szerint megőrültek, volt, aki el is ájult. Amikor kis helyiségben voltunk, néha csoportosan hátranyomultak a falhoz, amilyen távol csak lehetett tőlem, és rémülten figyeltek.”
És a lényeg:
“Mégsem tudtak elmenni, valami lenyűgözte őket..”
Indul a tánc
Vajon ugyanez nyűgözhette le Bowie-t is, amikor úgy döntött, hogy 1973-ban Angliába invitálja a kábítószerek, és a feloszlott zenekar miatt padlóra került Popot? Nem, Bowie nem látta élőben Popot, sőt, a koncertfelvételeket látva vissza is hőkölt, nem tetszett neki ez az erőszak. Viszont hallotta Iggy lemezeit és ami megfogta:
“A nihilizmusa nyűgözött le,… mintha Nihilista Rock lett volna” – mondta.
Itt még nem kereste, hogy mit lehet széttépni
Bowie szerint, Iggy 6 évvel korábban csinálta azt, ami elkezdődött a 70-es évek elején az angol rockzenében. Így megelőzve korát, nem véletlenül aggatják ma rá, hogy a punk ősapja. Függetlenül attól, hogy Bowie nem rajongott a zene és az erőszak párosításáért, ahogy Iggy fogalmazott:
“keresem, hogy mit lehet széttépni,”
ők ketten mégis kiválóan tudtak együtt dolgozni és létrehozták Iggy Pop: Raw Power, azaz Nyers erő című lemezét. Ebben a felállásban David Bowie a hátteret választotta. Egy koncertturnén például billentyűzött Iggy zenekarában. David teljesen lehidalt Iggy zseniális szövegírói stílusán, és örült, hogy olyan előadóval találkozott, aki azt csinálja, amit eddig, többek között ő, Bowie képviselt. Úgy gondolta, a rock állatias oldalainak a felszabadítása hozzájárult ahhoz, hogy eddig kiszámítható, biztonságos keretei széttörjenek.
Ők ketten
Tulajdonképpen Iggy Pop ezzel mutatott utat a punk zenekaroknak. És Bowie? Tudjuk, hogy ő (David Robert Jones) egy külön fejezet. Egy reklámszöveg szerint: van régi hullám, van új hullám és van David Bowie. A rock örök nagyja, tizenévesen szaxofonozott, első formációi blues és jazz zenekarok voltak, melyekkel nem ért el kiugró sikereket. Egy időre abba is hagyta a muzsikálást, aztán főnixként visszatért és ettől kezdve már nem felejtették a nevét.
1969-es Space Odity című nagylemeze elindította kultuszát. Elidegenedés, kiábrándultság, pesszimista hangvétel jellemezte a lemezt. Ez mind a punk jelszava. 1972-ben alkotta meg Bowie Ziggy Stardust-ot. Állítólag Iggy Popról mintázta. A Rise and Fall Of Ziggy Stardust a géniusz munkásságának csúcspontja. Fellépéseinek színpadiassága elképesztően vonzotta a közönséget. Rikító színű tüskésre nyírt frizura, arcfestés, élénk színű jelmezek, az élő fellépéseken hol őrült paranoiást alakított, hol pedig transzvesztitát. A meghökkentés, a polgárpukkasztás fontos elemei a punk mozgalmának.
Meghökkentés kendőzetlenül
Pop és Bowie közös munkásságának eredménye a Lust for life c. lemez (1977), Iggy, The Idiot című szólólemeze és jó néhány közös koncertturné. Iggy, Bowie hatására „megszelídült”, az öncsonkítások elmaradtak, de az akrobatikus vagy a kígyószerű fura mozgás megmaradt és védjegyévé vált. Berlinben együtt béreltek lakást, és együtt kerültek letartóztatásba kábítószer birtoklásáért. Bowie még öltönyt is vett a barátjának a tárgyalásra.
Pop elmondása szerint, Passanger című dala is a közös időkre emlékezteti. A nóta megírásához ugyan közvetlenül nem volt köze David Bowie-nak, Iggy –t Antoini 1975-ös, hasonló című filmje inspirálta, és az, amikor az európai és az észak-amerikai turnén egy autó hátsó ülésén Daviddel kazettákat hallgattak és zenéről dumálgattak. Hát így találkozott egymással Iggy Pop és David Bowie a punkkorszak hajnalán és így találkozhattak velük azok, akik a szabadság, az őszinteség, és a kendőzetlen excentrizmus mellett teszik le a voksukat.
(Az interjú részleteket Szőnyei Tamás: Új Hullám évtizede című könyvében találtam.)
Így dolgoztak ők ketten:
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: