Ha filmet forgatnánk egy Magyarországon játszódó, 70-es évekbeli történetről, vajon milyen díszletbe helyeznénk a sztorit? Hiteles filmkockák akkor születnének, ha benne lennének a fogyasztás kultikus tárgyai, például az Amo szappan, a Trapper, az Alföldi papucs vagy a Traubi, de ezeken túl, sokkal izgalmasabbak azok a dolgok, amelyeket a társadalom maga „talált ki”. Olyan szubkulturális elemekről van szó, melyek közös üzenete a szabad önkifejezés, de mindemellett persze, még ha nem is hivatalosan, a szocializmus kulturális lenyomatai és popkultúránk meghatározói is. Ezekből válogattam.
Kóbor János frizura
A kezdetben még szelíd-szolid Kóbor jól fésült, öltönyös fickó volt, a kor elvárásainak megfelelően. De aztán a hippi kultúra és a 70-es évekbeli kemény rock outlook hatására, mélyen a fiókba süllyesztette a fésűt és szabadjára engedte göndör, rakoncátlan fürtjeit. Akkoriban nagyon hódított a természetes, dús és bozontos. Az Omega frontember hajrázása, égnek álló, buja tincsei a zenekar külön látványelemévé váltak. Kóbor shaggy viselete ma is a védjegye, a srácoknak pedig azt üzente, hogy különcnek lenni az igazi szabadság. A férfi hosszúhaj éppen ezért kezdetben a lázadást fejezte ki, később belekerült a tűrt kategóriába, igen magas identitásképző értékkel bírt.
Szimat szatyor – viselet, egy utcai divat, a kor városi legendája
A rock rajongók, csövesek számára alapdarabnak számított, ruhatáruk, önkifejezésük kötelező elemévé vált. Farmer szerkós fiúk és lányok masíroztak a nagyvárosok utcáin, vállukon az olajzöld vászontáska, ami eredetileg gázálarc táska volt, és a hadsereg számára készült. Az innen valahogy kikerülő tarisznyának nem volt hivatalos beszerzési helye, ennek forrásai szájról-szájra terjedtek, a táskák kézből-kézbe vándoroltak. A kor városi legendája, tipikus utcai divat. Mivel nem lehetett venni, hanem csak szerezni, olyan meghatározó szubkulturális elemmé vált, amiről soha nem írtak a hivatalos trendtudósítások. A menőségét még jobban lehetett fokozni a testreszabással: egyedi feliratozás (Beatrice, HBB, Edda stb..) kézi díszítések emblémák, szimbólumok formájában. Az üzenete, hogy olyan tárgyak birtoklásával, melyet nem felülről határoztak meg, különlegesnek érezhette magát a tulajdonosa.
A babos kendő őrületet, egy zenekar indította el
És persze ennek a viselésére sem buzdítottak a divatlapok. Nagyfokú Beatrice rajongás szimbólumává vált a piros alapon fehér pöttyös kendő. A hordása mellé egyfajta filozófiát kerekítettek, vagyis azt, hogy itt minden vörös, de vannak még fehér foltok (a zenekar meg a rajongók), amelyek az ellenállást fejezik ki, de aztán végül ezek is eltűnnek. Nagy Feró szerint, egy barátnőjétől kapta ezt a kiegészítőt, mert unta már a fura színes nyakkendőit. Pöttyös kendőt eredetileg a szövőnők hordtak, végül az egész Beatrice ilyet viselt, mert tetszett nekik az ötlet – és egyfajta fricskának tartották – hogy a munkásosztály ruhadarabját hordja egy rebellis zenekar. A banda tagok gyorsan megfertőzték a közönséget, akik a babos kendő lelkes viselésével mutatták ki a rajongást. A polka pöttyös ettől kezdve összeforrt a Beatrice és Nagy Feró nevével és olyan emblematikus darab, hogy gyakorlatilag márkajelzéssé vált.
Egy összetéveszthetetlen Radics Béla póz
A világon sok híres kép egy idő után szimbólummá vált: például a Che Guevarát ábrázoló vagy Marilyn Monroe fellibbenő szoknyás fotója. Folytonos feltűnésük azt eredményezi, hogy úgy beleég az agyakba, ha már csak a körvonalait látjuk részletei nélkül, akkor is felismerjük. Ez a Radics kép ugyanilyen kifejező erővel bír, a magyar rockzene legendájává vált. A kép, melyen az önfeledten kacagó Béla magasra nyújtott kezén V-t formáz, pólókra, kiegészítőkre, kitűzőkre kívánkozik azzal, hogy ez a mozdulat már az idők végtelenségéig az övé. Nem is csoda, hogy ebben a pózban örökítette meg a gitártalentumot Kovács Károly, Amerikában élő szobrászművész is.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: