Som Lajos a magyar rock egyik emblematikus figurája a hetekben, 70 évesen hunyt el. A magyar Jimmy Hendrix, azaz Radics Béla halálának 35. évfordulója pedig a közelmúltban, októberben volt. Ők ketten immár egy csónakban, az égi zenekarban. Fejemben az ismert P.Box dal (Zöld, a bíbor és a fekete), elképzelem, ahogy a csónak partot ér benne Lajos, a parton pedig Béla. Kezet nyújt az érkezőnek, vállveregetés után így szól: „Jó, hogy jöttél, éppen próbálunk..”
Ez a mondat, ha nem is ugyanígy, de tartalmi hasonlóságban itt, e földi világban is elhangzott közöttük, ugyanis Magyarország második Supergroupjában, ők ketten együtt muzsikáltak. Taurus nevű zenekaruk kiegészült még Brunner Győző dobossal és Balázs Fecó billentyűssel. A rock szakértői szerint ez a zenekar tette le az alapokat, amire aztán később a Piramis illetve P. Mobil építkezett. A Taurus alapításának ötlete Som Lajostól és Balázs Fecótól származott, akik ekkor együtt zenéltek a Neotonban. Egy 1971-es külföldi turné alkalmával elvetődtek Amszterdamba egy Black Sabbath koncertre, ahol Ozzy és a zene olyan szinten bűvölte el őket, hogy egymásra néztek majd egymás homlokára csaptak és elhatározták, ilyet szeretnének csinálni!
Nem ábrándoztak, tettek is érte. Az ötletükkel megkeresték Bélát és Győzőt, a Neotont pedig maguk mögött hagyva, Somék légópincéjében azonnal a húrok közé csaptak. Radics Béla örökké, és akkor is Magyarország legjobb gitárosa volt, tömegek imádták, tökéletes választás volt a gitáros posztra. Rajta keresztül ismerte meg a zenerajongó fiatal, hogy ki az a Jimmy Hendrix vagy Jimmy Page és mi az a heavy metal. Legnagyobb mutatványa a foggal gitározás volt. Brunner Győző a Metroból érkezett, a zenei múltja, kapcsolatai a magyar könnyűzene fontosaival (Hanglemezgyár, Rádió, Tv, ORI) kívánatossá tették minden rockzenekart alapítani akaró számára.
A Supergroupként emlegetett fogat, melynek teljes neve: Taurus Ex T 25-75-82 (ez utóbbi Brunner telefonszáma volt) 1972. május 1-én a Budai Ifjúsági Parkban tartotta első bemutatkozó koncertjét, amelyen nagyon sokan voltak. Hamar népszerűvé váltak, ám a várva várt nagylemez szerződés még sem lett az övék. A rockszakma pártember irányítói megriadtak ettől a hatalmas népszerűségtől, féltek, hogy nem tudják kordában tartani sem a zenekart, sem az őket imádókat, veszélyesnek tartották a szocializmus fejlődésére ezt a fajta zeneőrületet. A Taurus falakba ütközött. Ez adta az inspirációt A kőfalak leomlanak című dalhoz (később a Koráltól ismerjük). Som elhagyta a zenekart, helyére Zorán jött, végül a sikeres hard-rock csapat 1973-ban feloszlott. Két kislemezzel gazdagították a magyar rocktörténetet: Zöld csillag (innen jött a híres P.Box dal ötlete), és az említett A kőfalak leomlanak.
Som a rockzenével szembenálló pártpolitika áldatlan hatásait saját bőrén többször tapasztalta. Nem volt ez másképp akkor, sem amikor a Piramisban zenélt. Szemellenzős politikáról, az ellehetetlenítésre tett kísérletekről Piramis-vádirat című könyvében írta meg sírámjait. Ez a szubjektív, rocktörténeti élménybeszámoló Som Lajos legsikeresebb zenei vállalkozásáról szól. A Piramis együttes, a tömegvonzásával, gyakorlatilag – ma úgy mondanánk, hogy – brandet teremtett. Már korábban is írtam róla, hogy jó pénzkereseti lehetőség, ha nem tiltják, hanem felismerik, hogy a fiatalok saját kultúrájuk fogyasztóivá válhattak volna. Egy olyan országban, ahol Som Lajos úttörőcsapatok és Piramis őrsök alakulnak, erre a felismerésre lett volna szükség, hiszen ez azt mutatta, hogy van itt egy markáns kereslet egy igen hiányos kínálatra. (A kisdobos övekre Révész Sándor fejek kerülhettek volna, a sípokra pedig Piramis matricák).
A legendás Piramis sikertörténete véget ért és ma már Som Lajos sincs. A „rockmacsót” Radics mellett Bencsik Sándor is fogadta az égi „ulti asztalnál”. Bencsik az akiről, a Zöld, a bíbor, és a fekete c. dal utolsó versszaka szól. Hát legyen nekik könnyű a föld.