Magyarországon a szocializmus meglehetősen ambivalensen kezelte a szexualitás kérdését. Az elvtársak akarták is, meg nem is, a nép nemi életének kontrollálását. A tengerentúlon és Nyugat-Európában a szexuális forradalom egy újabb hulláma zajlott, a szabad szerelem eszméje hódított. Itthon tartottak attól, ami onnan áramlott, rendületlenül hittek az erkölcsös szocialista ember nevelésében és igyekeztek volna az erotikát egészséges keretek között tartani. Ebből a bejegyzésből kiderül, hogy a szexualitás terén nem mi lettünk a keleti blokk rebellis országa, és kitűzték a minőség helyett a mennyiség jelmondatát, és az is, hogy Magyarország akkori szextérképén rajta volt a Balaton.
No sexsymbols (marad a szexpletyka)
A népszaporulat mindenütt lényeges kérdés volt, az elvtársak a mennyiségi növekedésre fókuszáltak nálunk is. Ám a
kedvcsináló szexszimbólumok bevetése szóba sem jöhetett pedig szép, vonzó lányokból és férfiakból nem volt hiány. Azt hiszem, aligha tévednék, ha fogadok, hogy a vágy csinos tárgya lehetett volna a szép Tordai Teri, akinek vonzereje külföldön sem maradt észrevétlen. Sokáig pletykáltak róla. A nép képzeletében ugyanis szex- és pornófilm szereplőként jelent meg a szőke színésznő. A valóság ezzel szemben az volt, hogy Tordai művésznő szerepeket vállalt néhány Magyarországon forgatott osztrák, nyugat-német pikáns komédiában. Tény, hogy e filmekben, időnként felbukkant anyaszült meztelenül is, és elsősorban a huncut csábító, a szexi fogadósné vagy a csalfa nagynéni szerepét kapta, de ezek a vígjátékok akkor is távol álltak attól, hogy pornó mozinak nevezzük. A pletykálás oka nem volt más, mint az, hogy Tordai nyugati filmjei tiltottak voltak a magyar nagyközönség számára, a nyilvánosság előtt homály fedte a történteket, így amit nem láthattak, megjelent a 
fantáziában. Gyorsan terjedt a valós és megbízható információt nélkülöző szóbeszéd később Szűcs Juditról, Medveczky Ilonáról és Bíró Icáról is, őket sem kerülték el a szexpletykák. A férfi szexszimbólumot, akár Balázsovits Lajos is képviselhette volna, róla is suttogtak egy Magyarországon be nem mutathatott filmje miatt. A sármos színész, Jancsó Miklós, Rudolf trónörökös rejtélyes halálát megelőző eseményekről forgatott, sajátosan feldolgozott drámájában jelent meg, teljesen ruhátlanul, mindent megmutatva.(A seregnyi pucér feneket és egyebet felvonultató filmet egyébként Olaszországban (!) pornográfiával vádolták.) Itthon persze nem számolhatott be róla a Film Színház Muzsika, de ettől függetlenül Balázsovitsról is terjedt a szexpletyka, ha már nem volt más..
A háromgyerekes családmodell és a nyitott házasság
A pártállam vezetése inkább a komoly dolgokra fókuszált, és tervekkel állt elő a csökkenő népesség létszám megfékezésére. Elsősorban a nők helyzete és a családtervezés foglalkoztatta. A GYES-t 1967-ben vezették be. Előirányozták a gyermekes családok anyagi támogatását, megnövekedett a többgyermekes családok előnye. A házasulandók családtervezési oktatáson vettek részt, ezen a tanácsadáson szembesülhettek azzal, hogy a megszakított közösülésnél van biztonságosabb módszer is: bevezették a fogamzásgátló tablettákat, (67-ben és 71-ben). A kívánatos családmodell a háromgyermekes család lett. De az erőfeszítéseknek hiába, egy évtizeddel később egyes szakemberek a sajtó hasábjain a nemzethalál víziójával riogattak. Nem csak a mennyiségi növekedésben teljesítettünk alul, a szocializmus híveit aggasztotta a válások egyre növekvő száma is. Azt nem tudni, hogy a nyitott házasságok gondolatát vajon a hippi szabad szerelem inspirálta-e, de itthon Szilágyi Vilmos szexuálpszichológus hitt benne, később könyvet is írt róla. Annak, hogy írhatott róla az az oka, hogy a szocialista ideológia vesszőparipája a modernség, modernitás értékei voltak. Így amikor Szilágyi publikációiban felvázolta a modern házasság jövőjét, mégis el lehetett azon gondolkodni, hogy nem is olyan elavult ez a szocializmus. (Titokban le szerették volna pipálni a nyugatot). De Szilágyi gondolatai jóval meghaladták a kort. A házasságra úgy tekintett, mint egy folyamatra, egy folyamatosan fejlődő, változó kapcsolatra. Ez hogyan 
valósulhatott volna meg egy statikus, állandóságot és változatlant kedvelő szocializmusban? Furcsa ellentmondásosság. Mint az is, hogy mindehhez nyitott, érett személyiség, vállalkozó, újító kedv és autonómia szükségeltetett. Nem gondolom, hogy ezek voltak a korszak meghatározó jelszavai. A nyitott házasságról számadatok nincsenek, azt lehet mondani, hogy az egyiknek sikerült, a másiknak nem. Szocialista erkölcsi nevelés ide vagy oda, a vezetésnek szembe kellett nézni azzal, hogy a nemi örömöknek nem lehet központilag szabályozottan parancsolni. Az állambiztonság által egyes megfigyelt csoportokról feljegyezték, hogy a találkozón a férfiak mellett tartózkodott egy-két nő is, akiknek a megbeszélés alatt más feladatot szántak. Amíg az egyik helyiségben zajlott a diskurzus, addig a másikban a szexuális viszonyok.
Pali bácsi titkos szexkazettái
Fejtörést okozhatott a nyugatról beszivárgó szexuális forradalom „fenyegetettsége”is. Ezt láthatták a becsempészett újságokban, szexlapokban, hallhatták a Szabad Európa és a Luxemburg rádiók éterein át, de még az öltözködésben is: az egyre rövidülő szoknyáknak nyilvánvaló üzenete a szex volt. Itthon, az 1965-ben induló Ifjúsági Magazin felvállalta és szinte küldetésének tartotta a fiatalok szexuális nevelését. A lap hasábjain, a szexuális közbeszéd nagy ceremóniamestere Veress Pál volt, akinek Doktor úr kérem című, olvasói levelekből válogatott rovata a legolvasottabb cikkek közé tartozott az újságban. A levélírók nyilvános vallomásai mögött kirajzolódott a sokszor tévhitekkel terhelt, kínosan „kreatív”, egyhangúságot mellőzni próbáló nemi élet valósága. Pali bácsi humorral közelített a témához, hogyan is lehetett volna másként , amikor arra kellett válaszolnia, hogy vajon gerincsorvadást okoz-e az önkielégítés? Veress Pált, akit az egykori kollégái poéngyáros hobby orvosnak neveztek, nem riadt attól sem vissza, hogy időnként, maga és újságíró munkatársai által kreált, fiktív levelekre válaszoljon. Egy igazi celeb volt. A szocializmus szexkultúrájának katalizátora, aki a szexuális felvilágosítást nem csak az újság hasábjain, hanem nyilvános előadásokon is folytatta. Ezekkel végighaknizta az országot, népszerűségét még jobban növelte, hogy előadásairól titokban magnófelvételek készültek, melyek aztán kézről-kézre jártak, másolták őket, és társas összejöveteleken, házibulikon hallgatták.
Nudizmus turizmus – ezt csak az NDK-ban értették
A 60-as évek hippi mozgalmának vívmánya a rejtett érzékiség felszabadítása, a pucérság a gátlások nélküli szabad szerelem kifejezése volt. A meztelen test nyilvános megmutatása, a modernitás eszközeként jelent meg, a kommunista blokkban ezt csak az NDK-ban értették. Ennek több oka is volt. Először is mivel az állampolgárok jogai, közéletbe való beleszólásuk erősen korlátozott lett, az államvezetésük úgy gondolta, hogy szexuális téren több szabadságot adnak. Másodsorban ezzel nem titkolt szándékuk az NSZK lekörözése volt. Végül az NDK lett a szabad szerelem fellegvára a keleti blokkban, a szexualitás ilyen megengedett nyilvánossága, nálunk elképzelhetetlen lett volna. A publikus meztelenségnek, ott hosszú időre visszanyúló hagyományai is voltak. Az FKK mozgalom, azaz a Frei Körper Kultur az 1900-as évek elején indult. Az NDK-ban 1953-ban már több nudista strand működött. A nudizmust kellemes, olcsó, szabadidős tevékenységnek tartották és elhatárolták a szexualitástól, állami támogatást élvezett. Ez olyan szinten áthatotta kultúrájukat, hogy a hetvenes években a punk előadók is az FKK strandokról daloltak. Itthon sokáig keményebb dió volt a nyilvános meztelenség, meghökkentést váltott ki és hatósági zaklatással járt. Az első fürdőruha nélküli strandolók az Omszki tónál és Délegyházán jelentek meg, hivatalosan csak 1983-ban ismerték el a nudizmust.
Nekik a Balaton a szexparadicsom
Az NDK és Magyarország egyezményben határozott a két ország közötti vízummentes utazásról. Ez megsokszorozta a
kelet-német turisták számát a Balaton partján. A balatoni diszkókban, szórakozó helyeken megjelentek a nagyon lazán viselkedő NDK-s lányok. Szinte mindig kiürült az amúgy is szegényes valutakeretük, ezért örömmel vették a férfivendégek italmeghívásait. Amit aztán meg is háláltak. El is terjedtek az NDK-s lány legendák, amelyek azért nem is lehettek minden esetben legendák annak tudatában, hogy Kelet-Németországban mi volt megengedett a szerelemben. Ott megjelenhetett főműsoridőben a nudista strand tudósítás a televízióban, pikáns rockdalok születtek a meztelenül fürdőző lányokról és nem csak a felvilágosulatlan tinédzserek teregették ki szexuális tudatlanságukat, hanem az érett nőknek is volt fóruma arra, hogy beszámoljanak kendőzetlenül, páratlan nemi örömeikről. Nos, ezek után nem is csoda, hogy a magyar férfiak szemében mindenre kaphatóak voltak az NDK-s lányok, akik viszont hazánk fiaiban igazi gavallért láttak (jobb anyagi helyzetük miatt) és szerintük, az ágyban jobban teljesítettek, mint német vetélytársaik. (Ez persze nem volt hiteles információ). A macsó mesékből értesülni lehetett, hogy mi is történt a balatoni kempingekben.
Az államvezetés jól tudta, hogy, ami a szexualitást illeti, vannak olyan területek, ahová nincs bejárásuk vagy csak korlátozottan. Elvégre politikai eszközökkel nem befolyásolható a nemi öröm, és a felbomló kapcsolatok indítéka sem. Sajnos, hogy folyton az elzárkózással, elzárással voltak elfoglalva így ez táptalajává vált a prüdériának és nem is csoda, hogy a korszak elmúltával jól átestünk a ló másik oldalára..
(Képek: fortepan, pinterest, filmbook, verebicsblr)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: